Mit érdemes megnézni

Ha azt mondod Málta, azt mondom Máltai sólyom

Kicsit misztikus, kicsit ismeretlen.

Talán beugrik a Máltai sólyom, meg a Máltai lovagrend. Aztán kész is. Az autó jobbról jön, a sört  pintben kell kérni, fát pedig jórészt csak a múzeumban lehet látni. Ráadásul 

Európa egyik legkülönlegesebb nyelvét

is itt beszélik, mely feltehetőleg az arab időkből maradt a szigeten. Szerencsére az angol is hivatalos nyelv. Szóval Málta pont annyira különleges, hogy ha úgy adódik, érdemes meglátogatni. Még útlevél sem  kell, hiszen az unió tagja. 

A látnivalók kiválasztásánál

nyugodtan hagyatkozhatunk a hajóstársaságok jól bevált 5 órás program ajánlataikra, 

VALLETTA TOUR VALLETTA TÚRA

• Barrakka Park,                    Kilátás Grand Harbour-ra  és a történelmi városokra.
• St John's Catedral              székesegyház
• San Anton palota                Köztársasági elnöki palota

A DAY IN MDINA AND MOSTA  MDINA ÉS A NAGYSZERŰ MOSTA NAPJA

• Mdina
• Mosta Mosta dóm (Nagyboldogasszony rotunda)

THE MEGALITHIC TEMPLES OF MALTA - MEGALITIKUS templomok

• Ħaġar Qim                          régészeti lelőhely
• Megalitikus temple            ősi templomok
• Ħal Tarxien                         ősi templomok
• Għar Dalam Cave              Kőkorszaki barlang
• Village of Marsaxlokk a sziget legnagyobb halászfaluja

TOUR OF MALTA BY JEEP – Máltai dzsip túra

• Marsaxlokk
• Saint Agatha's Red Tower Vörös torony
• Dingli Cliffs                          szakadék
• Popeye Village                    Popeye falu
• Golden Bay

VALLETTA ON FOOT AND A 5D CINEMA EXPERIENCE Valetta gyalog, és 5D-élménymozi 

• Barrakka Gardens                 Barraka park
• Saint John's Co-Cathedral   Szent János katedrális
• Malta 5D                                 Mozi
• Sterling Jewellers                  Strerling ékszerbolt

EXPLORING THE ENCHANTING BLUE GROTTO AND A PANORAMIC FUN TRAIN TOUR

• Blue Grotto tour by boat Kék barlang felfedezése
• Fun Train tour in Marsaxlokk Vonatkirándulás

A következő részben jön ezek részletes leírása, de előtte röviden ismerkedjünk meg Málta és a főváros, La Valletta történetével. Izgalmas lesz!

Málta

Málta az Európai Unió (EU) tagállama. A világ kilencedik, és Európa ötödik legkisebb nemzetközileg elismert független országa. A törpeállam ezek mellett az Európai Unió legkisebb tagállama, melyért a Földközi-tenger középső részén elfoglalt stratégiai pozíciója miatt az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt.

Földközi-tengeren található kis szigetcsoport Szicíliától 81 kilométerre délre. Területe 316 km². Csak a három legnagyobb szigete, Malta, Ghawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) lakott. Kisebb szigetei Kemmunet (Cominotto), Filfla, Il-Gżejjer ta San Pawl (Szent Pál-sziget), Manoel Island. Manoel-sziget és az Il-Ġebla tal-Ġeneral, (Generális-szikla).

A máltai konyhára erős olasz hatás jellemző. Tésztás ételekben, egy-két turistacsapda helyet leszámítva, a máltai éttermek nem tudnak hibázni. Helyi specialitásnak számítanak a különböző halételek, a nyúlpaprikás, a tengerparton sütött barbecue, de az ünnepi alkalmaknak is megvannak a speciális ételei. Boraik erősek. Gozón ezen kívül mézet, illetve az itt nagy számban élő kaktuszfügéből lekvárt, pálinkát készítenek.

A szigetek első lakói Szicília felől érkeztek. Kőkori földművesek és állattartók voltak, akik magokat és állataikat is magukkal hozták. Az első emberi nyomok a gozói il-Mixta barlangban találhatók, és kb. Kr. e. 5200-re datálhatók. Ez a kultúra legfejlettebb időszakában hatalmas megalítikus templomokat emelt a szigeteken (Kr. e. 3600–3500 után mintegy egy évezreden át).

Legtöbbjük idősebb, mint a Stonehenge, vagy a piramisok

Ezek közül több ma is látható (Ġgantija, Tarxien, Mnajdra, Ħaġar Qim). Legtöbbjük idősebb, mint a Stonehenge, vagy az egyiptomi piramisok. Kr. e. 2500 körül nyomtalanul eltűntek, helyüket egy teljesen más jellegű, ám szintén ismeretlen eredetű népcsoport foglalta el.

A Ġgantija egy kőkori megalitikus ikertemplom romja Gozo szigetén, Xagħra község határában. Nevének jelentése "az óriásnőtől származó". A Máltán található hasonló templomok közül a Ġgantija déli temploma volt az első, és ez a világ legidősebb szabadon álló emberi építménye. Az évezredekig eltemetett templomot az 1770-es években találták meg újra. Ma az UNESCO Világörökség része több más templommal együtt Málta megalitikus templomai néven.

Nálunk Árpád ház, náluk átjáróház

Kr. e. 700 körül a föníciaiak szállták meg a szigeteket, akik a főszigetet Malet-nak, „biztonságos kikötő”-nek nevezték el. Kr. e. 550 körül a szigetek Karthágó fennhatósága alá kerültek, akitől a második pun háborúban (Kr. e. 218) a római Tiberius Sempronius Longus foglalta el. Melita és Gaudos önálló római települések lettek Sicilia provincián belül, előbbi a mai Mdina, a másik a gozói Citadella helyén, amelyek saját pénzt is vertek. Később municipiumi rangra emelkedtek (117 és 138 között). Róma uralmára csak néhány villa alaprajza és tárgyi emlékek utalnak.

60-ban Szent Pál apostol hajótörést szenvedett Melitán, ezt követően mintegy három hónapot töltött a szigeten. Róla nevezték el a sziget északnyugati részén lévő öblöt, hajótörésének állítólagos színhelyét. Az ezt követő századokból számos őskeresztény katakomba maradt fenn.

Róma uralmát 455-ben a vandálok döntötték meg, akiktől 493-ban az osztrogótok, majd 535-ben a Keletrómai Birodalom szerezte meg Melitát, ezzel megerősödött a kereszténység. 870 körül egy arab sereg űzte el őket, akik a római település helyét megerősítve létrehozták Medina városát. Ebből az időből származik a mai máltai kultúra legrégebbi rétege, a máltai nyelv alapjai, személy- és helynevek. Ekkor lett a sziget neve Malta.

Az 1090-es szicíliai normann megszállás a kereszténység végleges térhódítását jelentette. Az arab lakosságnak nem esett bántódása, hamar áttértek a keresztény hitre, s így a máltai arabokból részben olasz és normann keveredéssel létrejöhetett egy új nemzet és nyelv[2], a máltai. 1127-től normann közigazgatás volt a szigeteken, 1154-től a szigetek egyháza a palermoi püspökséghez tartozott. Ezekben a századokban alakult ki a máltai nemesség, amely – nem hivatalosan – ma is létezik: 32 nemesi címet ma is használnak, ezek közül a legrégebbi: Diar el Bniet bárója (1350-től). 1224-ben nagyrészt kitelepítették a megmaradt arabokat Szicíliából és Máltáról. 1397-től a tartomány részleges önkormányzatot kapott, az Università-t.

Károly német-római császár 1530. október 26-án a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozta, akiket a terjeszkedő Oszmán Birodalom 1522-ben elűzött Rodoszról. Ezzel megkezdődött a szigetek megerősítése, és a török támadások is. 1551-ben a Szinán pasa vezette törököknek nem sikerült elfoglalniuk a Nagy Kikötő erődjeit, ám Gozo teljes lakosságát elhurcolták, és Tripoli erődjét is elfoglalták a lovagrendtől. 1565-ben a harcos szerzetesrend, akik ma „Szuverén Máltai Lovagrend” néven ismertek, visszaverte a legnagyobb, több hónapos török támadást (Málta nagy ostroma). Ezután végleg megtelepedtek Máltán, és hozzáfogtak a további erődítéshez, és az új főváros, Valletta építéséhez. 1732-ben megnyílt a szigetek első színháza. A század második felében több felsőfokú iskola jött létre, ezek egy része ma a Máltai Egyetem színeiben működik tovább.

1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok seregei megszállták Máltát, és elűzték a lovagokat. Még ebben az évben felkelés tört ki a fosztogató franciák ellen, először Gozón, majd Maltán is. Ezután két évig az Alexander Ball brit katonatiszt, rangja szerint szicíliai kormányzó és brit miniszteri biztos vezette Nemzetgyűlés irányította az államot, a franciák Valletta erődjébe szorultak. 1802-ben az amiens-i békében még a lovagrendnek ítélték szigeteket, ám a britek nem tágítottak, és 1814-ben a párizsi szerződés értelmében Málta hivatalosan is brit koronabirtok lett.

1831-ben a máltai egyházmegye elszakadt Palermótól. 1839-ben eltörölték a sajtócenzúrát. 1835-ben a britek új alkotmányt vezettek be, amelynek értelmében a héttagú kormányzótanács három tagját helyben választhatták. Ez 1849-ben 17-re és 8-ra módosult. A krími háború (1853–1856) alatt Málta egészségügyi háttérközpontként működött. 1864-ben Gozo is önálló püspökséggé vált. 1880-tól megkezdődött a máltai oktatásban az „anglicizálás”, amely különböző pártok kialakulásához vezetett: a britpárti reformerek utódaiból lett később a Munkáspárt, az olaszpárti antireformerek utóda a kereszténydemokrata Nemzeti Párt. 1883-ban megindult a vasútforgalom Valletta és Notabile () között. 1905-től néhány városban megindult a villamosforgalom is.

Az első világháború idején Málta ismét egészségügyi központtá vált. 1919-ben egy felkelés katonai beavatkozásba és négy helyi lakos lelövésébe torkollt, ennek eredményeként azonban 1921-ben Málta nagyobb autonómiát, önkormányzati jogot kapott, megtartották az első választásokat. 1933-ban az angolt és a máltait tették hivatalos nyelvvé, kizárva ezzel az olaszt, amely 800 éven keresztül a közigazgatás, kereskedelem, oktatás és kultúra nyelve volt Máltán. Ez olyan ellenállást váltott ki a máltai vezetőkben, hogy a britek felfüggesztették az alkotmányt.

1936-ban az angol mellett a máltai is hivatalos nyelv rangjára emelkedett. A II. világháború idején ideiglenesen visszavonták önrendelkezési jogát.

Málta kikötői fontos szerepet játszottak az egész második világháború során. A sziget a világ legjobban megerősített helyei közé tartozott, a kb. fél budapestnyi területű szigeten négy repülőtér (Ħal Luqa, Ta' Qali, Ħal Far és Kalafrana) volt, a számtalan erődítményen kívül. Fontos tengerészeti szerepe miatt a tengelyhatalmak folyamatosan bombázták a szigeteket; a máltaiak bátorságukért megkapták a György-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható. 1943-ban innen indultak a szövetségesek Olaszország elfoglalására. 1945. január-februárban Vallettában találkoztak a szövetségesek vezetői, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök.

 1947-ben a britek visszaállították Málta kormányzatát. 1955-ben érvénytelen népszavazáson a választók 75%-a arra szavazott, hogy Málta csatlakozzon Nagy-Britanniához. Miután a britek kivonták a gazdaság gerincét alkotó haditengerészetet, Málta komoly válságba került, ez megakasztotta a Málta jövőjéről folytatott tárgyalásokat is.

1964. szeptember 21-én az ország népszavazás útján függetlenné vált Nagy-Britanniától a brit Nemzetközösségen belül. Az ekkor született alkotmány még megtartotta Erzsébet brit királynőt mint Málta államfőjét, akit a szigeten egy főkormányzó (governor general) képviselt. 1970-től az állam az Európai Közösség társult tagja lett. 1974. december 13-án kikiáltották a Máltai Köztársaságot. Málta utolsó főkormányzója, Sir Anthony Mamo lett első elnöke. 1979 március 31-én az utolsó brit csapatok is elhagyták az országot, bezárták az itteni NATO támaszpontot. Ez a nap Málta nemzeti ünnepe.

Már 1990-ben kérte Málta felvételét az Európai Unióba. A 2003-ban tartott népszavazáson a lakosság 91 százeléka vett részt, kb. 53 százalék támogatta a kezdeményezést. 2004-ben hivatalosan is belépett az ország az Európai Unióba.

Fizetési eszközként, 2008. január 1-jén, a máltai lírát az euró váltotta fel.

Hát mit mondja? Nem irigylem a máltai gyerekeket, amikor a történelmüket tanulják.

A folytatás

A legközelebb most már tényleg megírom, hogy mit is érdemes megnézni.

 Előző rész:

találkozó a máltai sólyommal