Valletta nem kifejezetten arról híres,

hogy rengeteg a látnivaló. Inkább a hangulata az, ami megragadja az embert. A máltai főváros domborzati viszonyai meglehetősen egyediek, így az utcákat járva szinte San Franciscóban érezheted magad. Csak itt pofásabbak az épületek, ezért érdemes sétálgatni a zegzugos utcákban, nézelődni.

A alapítóról, Jean Parisot de la Valette francia lovagról elnevezett máltai főváros városfalon belüli része az UNESCO Világörökség része. Errefelé szinte minden utcára jut egy-egy történelmi látnivaló. Az egyik leglátványosabb közülük a Szent Elmo-erőd, amelyet még a johannita lovagrend (1530-tól, közel 300 éven át a Rodosz szigetéről Nagy Szulejmán török szultán által kiűzött, Jeruzsálemi Szent János Lovagrend ) székhelye. Tevékenységük legfontosabb része jeruzsálemi zarándokok  gyógyítása) máltai letelepedése előtt építettek, és amelynek egyik bástyája ad otthont a Hadtörténeti Múzeumnak.

A város legnagyobb vallási emléke

a Szent János társkatedrális (amelynek „társa" Mdinában, áll, ez utóbbiban él Málta mindenkori érseke), ahol Caravaggio festményei mellett az egykor a szigeten élt lovagok sírkamráin és a falakon körbefutó családi címereken keresztül is bepillantást nyerhetünk Málta történelmébe. A múltba tett utazás a Nagymesterek Palotájában folytatódik, ahol a Johannita Lovagrend páncéljai az alsó szint folyosóin állnak sorfalat. Az Alsó és Felső Barrakka kertekben kipihenheted a tömény múltidézést, a felső kertből pedig a Nagy Kikötő, a Grand Harbour és a vele szemben elhelyezkedő 3 régi város, Vittoriosa, Senglea és Cospicua látványában is gyönyörködhetsz. Érdemes a főútvonalakról letérve betévedni a kis mellékutcákra, hogy átérezd a lassú, kényelmes és színes máltai élettempót, amely olyannyira eltér az európai nagyvárosok nyüzsgésétől.

Málta kedves, bájos fővárosában toronyházak helyett erődöket, plázák helyett kis utcákban rejtőzködő trendi butikokat és eldugott éttermeket találunk.

Sokaknak külön kedvence a Nagy kikötő (Grand Harbour), mely befogadja és üdvözli a francia, olasz, spanyol és afrikai hajókat. Vitorlás versenyek helyszíne és fantasztikus látványt nyújt egy 16 századi, törökök ellen épült erődről. Ez utóbbi a Screberras hegyről tekint le a kikötőre vigyázó szemeivel.

Az erőd elődjét a törököktől a máltai lovagok védték hősies küzdelemben, és bár a harc végén új erőd építésébe fogtak, ez a hősies harc nemcsak Máltát mentette meg a megszállástól, de talán egész Európát is. A város ezután a hős Johannita lovag Jean Parisot de Vallette Nagymester után kapta nevét és lett Málta fővárosa. 

UNESCO kulturális világörökség

Valletta városfalon belüli teljes része az UNESCO kulturális világörökségének a része. Semmiképp se hagyjuk ki máltai programunk során. Valletta óvárosának vonzereje elsősorban a csodás fekvéséből adódik, ugyanis három oldalról a tenger és méltóságteljes erődítményfalak határolják. Valletta olyan város, ahol kellő időt kell szentelni az utcai improvizálós sétálgatásra.

Nem nagyváros,

mindössze 9 hosszanti és 12 keresztutcából áll. Éppen a kicsi mellékutcákban érdemes megkülönböztetett figyelmet szentelni a régi házak zárt balkonjaira, amelyeket számtalan formában építettek és dekoráltak. A nyári melegben, a keskeny mellékutcákban ráadásul élvezni lehet az árnyékok oltalmát, és amúgy a tömeget is el lehet kerülni.

Nyilván a turista végig akar sétálni az üzletekkel teli gyalogos utcán, ami a vá­roskaputól a Szent Elmo-erődig húzódik el. A város legjelentősebb utcája a népszerű, lejtős Triq ir-Reppublika (Köztársaság útja), amely tele van mű­emlékekkel, templomokkal, múzeumokkal. Hiteles, régies hangulatú utca, az Old Bakery Street, (Triq I-Ifran) ahol nincs annyi üzlet, viszont sok a műemlék épület.

A városkapu melletti vasárnapi piac viszont nem érdemel sok figyelmet, mert többnyire gagyi cuccokat árulnak. Annál érdekesebb a város központi piaca.

A Máltai lovagrend

Nehéz kihagyni a lovagok örökségét, ha Máltán járunk. Tőlük származik a méltán híres, nyolcágú máltai kereszt. A máltai lovagok vagy johanniták egy keresztény szervezet, egyházi lovagrend, amely amalfi ispotályként kezdte működését Jeruzsálemben 1080 körül, hogy a szegény, beteg és sebesült keresztes lovagokat ápolja, gyógyítsa. Miután az első keresztes hadjárat megindult, vallási-katonai renddé alakult, saját regulával. Miután az iszlám erők visszafoglalták a Szentföldet, a rend Rodosz szigetére került, majd később Máltára. Jelenleg független nemzetközi jogalany, független államnak tekinti magát, a világ 92 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot.

A történelem során senki nem hagyott ilyen emléket a szigeteken, mint a 250 évig uralkodó lovagrend. Az egyszerű mindennapjaiktól a bátor harcaikig, minden dokumentálva van a szigetek levéltárában, építészetében és hagyományában.

Érezni lehet a jelenlétüket a palotáikban, udvaraikon és kertjeikben barangolva.

A máltai szigeteken több mérnöki és építészeti bizonyíték is utal a jelenlétükre: várak, bástyák, őrtornyok, vízvezetékek, templomok és katedrálisok. Nem beszélve a gazdag örökségről, amit hátrahagytak a szigeteken: műtárgyakat, bútorokat, ezüst készleteket és szobrokat. Kevésbé nyílván való, de nem kevésbé fontos a hely, amelyet az orvostudományban kapott a sziget nekik köszönhetően. A vallettai Sacra Infermeria volt Európa első kórháza.

A máltai keresztet a Johanniták 1126-ban kezdték el hivatalos jelképükként használni. Nyolc ága a lovagok nyolc kötelezettségét fejezi ki, névlegesen: "igazságban élni, hinni, megbánni a bűnöket, alázatról tanúskodni, szeretni az igazságot, irgalmasnak lenni, őszintének és tiszta szívűnek lenni, és végül elviselni az üldözést." Idővel a nyolc ág azon nemesek nyolc különböző "nyelvét" is képviselte, amelyek testvériséget fogadtak egymással, ezek nevezetesen Auvergne, Provence, Franciaország, Aragónia, Kasztília és Portugália, Olaszország, Németország, és Anglia (Skóciával és Írországgal).

A máltai kereszt mind a mai napig a Máltai lovagrend szimbóluma annak ellenére, hogy 1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok seregei megszállták Máltát, és elűzték a lovagokat.

 Akkor most jöjjön a városlátogatás

Barakka gardens, Barakka kert (máltaiuk :Il-Barakka ta 'Fuq)  

A Vallettát körülvevő városfal tetején romantikus regénybe illő helyszínt találunk: szökőkutak és virágos kert - ezt hívják Felső Barakka kertnek, mely szépsége, tisztasága és a kilátás miatt a legalkalmasabb hely, ha a városlátogató túra során egy kis pihenőre vágyunk.

Letekintve a Grand Harbour, szemben 4 félsziget. A kilátó jobb szélén alattunk szakadék, páratlan látvány, a túloldalán már a Vallettával szomszédos Florianát látjuk (praktikus infó, hogy a kertben egy tiszta mosdó is van, ami jól jön egy városnéző túrán).

A hajótól egy rövid 200 méteres sétával Xatt Lascaris-on elérjük a panorámás  Barakka liftet. ami felvisz minket a két Barakka park közül a XVIII. századi felső Barrakka Parkba. Innen, 60 m magasból csodálatos kilátás nyílik a Grand Harbourra (Nagy kikötő) és a történelmi városra, Sengleára és a feltehetőleg kőkori Vittoriosára.

A kertben található a Szent Péter és Pál bástya. Épült a 1560-as években. A bástyán van az „üdvözlő üteg”

A kertet teraszos ívekből építette 1661-ben az olasz lovag Fra Flaminio Balbiani. Ezek eredetileg fedettek voltak, de a plafont a papok 1775-ben eltávolították. A kertek eredetileg pihenésre használták a lovagok. 1800-ban megnyitottak a nagyközönség előtt.

A parkban számos számos prominens személy emlékműve, emlékhelye található. Köztük Gerald Strickland, Sir Thomas Maitland és Sir Winston Churchill. A replika a szobor Les Gavroches (Az utcai fiúk) a máltai szobrász Antonio Sciortino munkája Az eredeti megtalálható a National Museum of Fine Arts-ban.

A kertek kapcsolódnak a Valletta árok és a közeli Lascaris Wharf a Barakka Lifthez. Az első felvonó a helyszínen 1905-ben épült, de bezárt 1973-ban 1983-ban lebontották. Az új felvonót2012. decemberében-ben avatták.

A Barakka kert nem volt mindig az erőd része, hiszen a város védelméhez nem gyönyörűen telepített kertre volt szükség. Régen ez a terület a lovagok kiképzési helyszíne volt, a britek pedig szobrokat helyeztek itt el, aminek hagyományát a máltaiak megőrizték. Valletta végtelen, kéktől ölelt homokszínébe itt beolvad némi zöld, és a virágtenger ezernyi színe. Kattoghatnak a fényképezőgépek!

St John's Catedral Szent János társkatedrális

(máltai nyelven: Kon-Katidral ta’ San Ġwann) St. Lucia's Street,

Valletta sakktáblaszerűen elrendezett utcái közt, szinte a mértani középpontban, találjuk a Triq il Repubblika királyaként a város leghíresebb katedrálisát, a Szent János társkatedrálist. „Társa” Mdinában található, ahol Málta mindenkori érseke lakik.

Málta legnagyobb és leghíresebb temploma, egyben a római katolikus egyház egyik leghíresebb barokk székesegyháza, a Valletta főváros központjában. A máltai lovagrend nagymestere, Jean de la Cassière rendelte el a megépítését 1572-ben, miután 1565-ben sikerült a szigetet megvédeni a török inváziótól. Tervezője és fő építésze Ġlormu Cassar volt, aki az akkor újonnan épített főváros számos más fontos épületét is megalkotta. Az építkezés mindössze fél évtizedet vett igénybe.

A templomot ma a világ egyik legszebb barokk katedrálisának tartják.

A templom a helyi, építkezésre kiválóan alkalmas mészkőből épült, akárcsak a város legtöbb más épülete és erődítménye. A harcos lovagrend hagyományainak megfelelően és különösen a néhány évvel korábbi török ostrom hatására a 65 méter hosszú és 40 méter széles templom kívülről egy erődítmény vonásait viseli magán, belül viszont rendkívül gazdag díszítésű. Az egyetlen hajója 20 méter széles, két oldalt a különböző anyanyelvi lovagi közösségek kápolnáit helyezkednek el.

A márványpadlózat teljes egészében sírok sorozata is, a lovagrend körülbelül 375 lovagja és tisztje nyugszik itt. A kriptában helyezkedik el számos nagymester emlékműve, köztük Philippe de Villiers de L’Isle-Adam, Claude de la Sengle, Jean Parisot de La Valette, Alof de Wignacourt sírja.

Caravaggio: Szent János lefejezése

A Szent János katedrálisban olyan dózisban kapjuk a történelmet, amit nem könnyű feldolgozni. Túlcsordul itt a barokk, a középkori túldíszítettség talán túl sok a szemnek elsőre. Elmerülünk a középkor világában, amikor felfedezünk olyan kincseket, mint Caravaggio: Szent János lefejezése című freskója, mely Málta talán legértékesebb kincse, (innen nyílik a Caravaggio Múzeum), vagy a falakon körbe futó családi címerek és a főhajón keresztül futó márvány kockák alatti lovagi sírkamrák.

A katedrális aktív vallási funkciója mellett (még a hétköznapi miséken is telt ház van), rendszeresen otthont ad koncerteknek, kórusfesztiváloknak. Ha a nagy tömeget el akarjuk kerülni, érdemes ebédidőben menni.

San Anton-palota, Grand Master’s Palace

A San Anton-palota és az azt övező kertek (máltai nyelven: Il Palazz u l' Gnien ta' Sant'Anton, a helyi angol nyelvhasználatban San Anton Palace) a máltai lovagrend nagymestereinek nyári palotájából lett a máltai köztársasági elnök rezidenciájává, ahol - miként a múltban - ma is fontos döntések színtere Máltán.

A palotát 1623 és 1636 között a provanszál nyelv csoportjához (Langue de Provence) tartozó francia lovag, Antoine de Paule, a lovagrend akkori nagymestere építtette nyári rezidencia gyanánt. Valószínűleg egy korábbi saját villája állt ezen a helyen. A nagymesterek így a nyár folyamán közelebb lehettek a fővároshoz, Vallettához mint korábban a Verdala-palotában.

A nagy méretű palota helyet biztosított a korabeli viszonyokhoz illő nagy személyzethez, akik között a szakácsokon és ételkóstolókon kívül például fáklyavivők, parókakészítők, az órák felhúzói, sőt a vadászkutyák számára fekete kenyeret sütő pék is szerepelt. A nagymester a saját védőszentje, Páduai Szent Antal nevét adta a birtoknak.

A sziget francia megszállása (1798–1800) során a palota a britek által támogatott máltai felkelők találkozóhelye lett. 1800. szeptember 4-én ebben az épületben írták alá a helyi francia erők kapitulációját.Az ezt követő brit uralom alatt e palota volt a brit kormányzók rezidenciája. Itt született 1876. november 25-én Viktória brit királynő egyik unokája, Viktória Melitta hercegnő.

Málta 1974-es függetlenné válása óta itt van a köztársasági elnök hivatalos rezidenciája. Itt fogadják és szállásolják el a látogatásra érkező külföldi államfőket. II. Erzsébet brit királynő többször megszállt itt, 1954-ben és 1967-ben még mint Málta uralkodója, 2005-ben pedig már mint külföldi államfő.

Az eredeti épületet a későbbi nagymesterek, különösen António Manuel de Vilhena és Emmanuel de Rohan-Polduc, majd a brit kormányzók idején többször alakították, kiegészítették. De Vilhena például egy kápolnát építtetett, a brit kormányzók pedig a fedett verandát adták hozzá az épülethez.

A palotát több nagy kert veszi körül. Ezek egy része eredetileg a palota konyhájának szükségleteit szolgálta, valamint főleg narancsültetvények voltak benne. Korán elkezdték azonban gyűjteni az egzotikus növényeket is. A kertek egy részét 1882-ben megnyitották a látogatók előtt. A gondosan kialakított park sok díszítő elemet és változatos növényállományt tartalmaz a világ számos részéről. Néhány különleges példányt a szigetországot meglátogató államfők ültettek ide. Néhány fa több száz éves és jelentős növénytani értéket képvisel.

Itt ülésezik a máltai parlament minden csütörtökön, és aznap a palota nem látogatható. Itt van a mindenkori máltai köztársasági elnök hivatalának székhelye is. Reneszánsz stílusban épült épület, legfőbb vonzereje (tekintélyes megjelenése mellett) hogy a Johannita Lovagrend lovagi páncéljai teljes fegyverzetben állnak sorfalat a grandiózus épület alsó szintjének folyosóin. Kisfiúknak (talán kislányoknak is) maradandó élmény lehet, hiszen kedvenc meséiket eleveníthetik meg az életnagyságú páncélos lovagokkal (vagy épp páncéljukba bújva) harcolva. A lovagi páncélok érdekesek, de ezzel együtt is nem több, mint pár órás program Máltán

A szigetország fontos turisztikai látványossága. A palotát és az azt körülvevő kerteket a máltai kormány 2009-ben első osztályú nemzeti emlékhellyé nyilvánította. A parkban időről időre nagy rendezvényeket is tartanak, mint az éves máltai kertészeti kiállítás, valamint szabadtéri színházi előadások, koncertek.

Főbejárata a Triq il Merkanti-ról nyílik, csütörtökönként (parlamenti ülés) nem látogatható.

Miasszonyunk bazilika

A templom Girolamo Cassar tervei alapján 1570-ben épült. A 17. században a karmeliták kapták meg. A homlokzatot 1852-ben Giuseppe Bonavia újratervezte. Május 14-én 1895-ben Leó pápa XIII emelte Basilics minor rangjára A templom súlyosan megsérült a második világháború, és újjá kellett építeni.

A második világháborúban 1942. márciusában Vallettát csúnya bombatámadás érte és a templom súlyos károkat szenvedett. Emiatt új templom épült 1958 és 1981 között. Felszentelték 1981-ben. A 42 méter magas ovális kupola uralja mind a város, mind a Marsamxett felől nézve is. Ez magasabb, mint a közvetlenül szomszédos Vallettai anglikán székesegyház. Valletta. A belső térben a fő attrakció egyMiasszonyunk Mount Carmel-ből festmény a 17. század elejéről. A belső teret faragványait Joseph Damato szobrász készítette több, mint 19 évig. Feltűnőek a vörös márvány oszlopok.

Tényleg (szinte) mindent láttunk.

Most még jöjjön pár kép, meg egy kis film nem meglepően Vallettáról

Kellemes utazást!